Vál község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Bicskei kistérség
Lakosság: 2390 fő
Terület: 40.48 km²
Népsűrűség: 59,04 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 22

Fekvése

Fejér megye északkeleti részén, a Váli-völgy közepén található település. Budapest 45 km, Bicske 18 km, Baracska 9,5 km, Alcsútdoboz 8,5 km távolságra található.

Története

Vál története a csiszolt kőkorszak ig nyúlik vissza, az itt talált régészeti leletek alapján már ekkor lakott hely lehetett.

A megye területe a hagyományok szerint az Árpád családbeliek birtoka volt a Honfoglalás után. A falut Árpád "Vál" nevű unokája kapta, róla nevezték el a települést.

Már a római, később a török korban is a mai falu egyetlen utcáján (a fő utcán) fontos hadi út haladt át.

1166-ban a település a Veszprémi püspökség-hez tartozik.

1247-ben Váli Póka-, 1353-ban Váli- Tamás, 1388-ban Váli Péter, 1395-ben Váli Egyed birtokaként tartják számon.

1479-ben Somi Józsa temesi bán birtoka, 1518-ban örökösei Vál felét eladták Ákosházy Sárkány Ambrusnak.

1527-ben I Ferdinánd király elkobozza Somogyi Ferenctől hűtlenség miatt, és Székesfehérvárnak adományozza.

1579-ben Jakusits Ferenc győri várkapitányé lett.

1543-tól Vál török hódoltság alá került. Jelentős településként tartották számon, mivel Buda- és Székesfehérvár között fél útnyi távolságra feküdt, ezért a törökök számára fontos stratégiai pont volt.

1728-1773-ig a komáromi jezsuita rendház birtoka.

1773 -ban, a jezsuita rendház feloszlatása után Mária Terézia Ürményi Józsefnek ajándékozza. Ürményi József Vál-t rövid idő alatt felvirágoztatta. Barokk stílus ú kastélyt, templomot épített, a településen. A település mezőváros, s Járási székhely lett, 1767-ben már megalakultak az első céhek, Ürményi J. kiharcolta Válnak a vásárjogot is, s hamarosan Vál a környék kereskedelmi központjává vált.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy csatája a közelben fekvő Pákozd mellett zajlott le, amely harcokban több falubeli is résztvett.

1878-ban Vál Dréher Antal birtoka lesz, melyet halála után fia örököl.

1849 után a szolgabíróság a közeli Bicskére települ át, s csak 1865-ben kerül újból vissza.

1912-ben a járásbíróságot, s vele együtt a telekkönyvi hivatalt, s a körjegyzőt is Bicskére helyezik.

1945 után a szolgabíróság helyett megalakul a városi jegyzőség, s a választásokon a Kisgazdapárt kapta a legtöbb voksot.

1959-ben megalakul a településen a termelőszövetkezet, melyve az agitálás nyomán a falu nagyrésze belépett, s csak 25 egyéni gazda maradt.

1961-ben a kastélyban megnyílik a Vajda János emlékmúzeum.

1963-ban Mezőgazdasági szakiskola nyílik az ürményi kastély-ban.

1969-ben restaurálják az Ürményi kastélyt.

1997-ben Vajda János halálának 100. évfordulójára felújítják Vajda János szülői házát, s itt tartották a megemlékezést, melyen híres írók, művészek is résztvettek.

Kép:Vál-Palace.jpg Ürményi-kastély,Vál

Nevezetességei

Vajda János Emlékház A falutól kb. 3 km-re, az Antali erdőben találjuk a régi kis erdészházat, melyet nemrég újítottak fel. Ez az annyiszor megénekelt házikó a nagy költő, Vajda János gyermekkorának színhelye, melyben ma emlékmúzeum van.

Vajda János szobor A falu főutcáján található. Holló Barnabás alkotása, 1908-ban leplezték le.

Ürményi-kastély A török kiűzése után a komáromi jezsuiták rendháza működött az épületben, 1773-as feloszlatásáig, s az ő tulajdonuk is volt, majd Ürményi József státusz-miniszter kapta ajándékba Mária Terézia-tól, a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréseként.

Ürményi József az addig földszintes épületre még egy szintet építtetett, s ekkor alakult ki ma is látható U-alaprajzú, tömbszerű formája A kastélyban ma a település könyvtára található.

Ürményi család mauzóleuma 1834-ben épült. A kör alaprajzú, lapos kupolájú, felül világító ablakkal ellátott épület tölgyfa bejárati ajtajához lépcső vezet fel. A főpárkány alatt empíre stílusú kő virágfüzérek húzódnak.

Római katolikus temploma 1819-1824 között klasszicista stílusban épült, torony nélküli épület.

Építtetője a település földesura, Ürményi József. A megye legnagyobb és legszebb templomának tartják. Szentélye kettős korinthosz-i pillérű és oromzatú. Nagyságát óriási,1170 négyzetméternyi alapterülete is mutatja.

Híres szülöttei

Vajda János költő (1829-1897) itt töltötte gyermekkorát Válon, s a váli erdőben, ahol apja uradalmi erdész volt. Azt az erdőszéli kis házat, melyben nevelkedett, a tájat, az erdőt, mely életrevaló élményt nyújtott számára vallotta szülőföldjének, noha nem itt, hanem Pesten született.

Ide vágyott vissza mindig. Erről ír "A váli erdő" c. versében is:

"Odabenn a mély vadonban, A csalános iharosban, Félreeső völgy ölében, Sürű árnyak enyhelyében Óh milyen jó volna ottan, Abban a kis házikóban, Élni, éldegélni szépen, Békességben, csöndességben!"...

A versben megénekelt kis ház ma is áll, emlékházat rendeztek be benne. A ház falán lévő emléktáblát 1934 májusában helyezte el a Vajda János társaság. Az emléktábla avatási ünnepségre eljött Móricz Zsigmond is, aki nagy tisztelője volt a költőnek.

Kokas Ignác Prima Primissima, Munkácsy és Kossuth-díjas érdemes művész festő, 1926

Következő községek

További községek